A házassági vagyonjogi szerződés eltér a házastársak egymás között létrejött más szerződéseitől, így - többek között - a házastársak egymással szembeni vagyoni igényeit rendező házastársi közös vagyont megosztó, vagyonközösséget megszüntető szerződéstől. Alapvető jellegzetessége, hogy abban a házasulók (házasságkötés előtt állók) vagy a házastársak a házasság vagyonjogi hatásait a törvénytől eltérően szabályozhatják.
A törvényes vagyonjogi rendszer (házastársi vagyonközösség) helyett házassági életközösségük időtartamára kiköthetnek a törvény által szabályozott választható vagyonjogi rendszereket, így a közszerzeményi rendszert vagy a vagyonelkülönítési rendszert.
A házassági vagyonjogi szerződés érvényességi feltétele, hogy azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A szerződés harmadik személlyel (hitelezővel) szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelmet a felek közösen, bármelyikük lakó- vagy tartózkodási helye szerinti közjegyzőnél kérhetik. A bejegyzés tényéről a közjegyző tanúsítványt állít ki. A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamely szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.
A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.
A törvény által szabályozott választható vagyonjogi rendszerek:
1. Közszerzeményi rendszer
A közszerzeményi rendszer lényege, hogy a házastársak az életközösség alatt lényegében vagyonelkülönítésben élnek, önálló vagyonszerzők, az életközösségük megszűnése vagy a szerződés korábbi megszűnése után azonban bármelyikük követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonában közszerzemény.
A közszerzeményi rendszer alapján történő vagyonmegosztásnál a ’’kiindulási helyzet” rögzítése elengedhetetlen, ebből állapítható ugyanis meg, hogy mihez képest kell a vagyonszaporulatot számítani. Az életközösség alatti vagyongyarapodást közszerzeménynek kell tekinteni, hacsak valamelyik házastárs nem bizonyítja annak különvagyoni jellegét.
A házassági vagyonjogi szerződésben a felek meghatározhatják, hogy a közszerzeményi vagyon milyen arányban oszlik meg közöttük. Ha a szerződés másként nem rendelkezik a házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.
2. Vagyonelkülönítési rendszer
A vagyonelkülönítési rendszer lényege, hogy a házastársak a vagyonukat önállóan használják és kezelik, és egymás tartozásáért a házassági vagyonjog szabályai szerint nem felelnek. Azonban ebben a rendszerben is kötelesek a házastársak közösen hozzájárulni a közös háztartás költségeihez, a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez, ettől a felek szerződésben érvényesen nem térhetnek el. A költségviselésben való részvételnek minősül azonban a háztartásban és a gyermeknevelés terén végzett munka is.
Az életközösség (vagyonközösség) megszűnése után bármelyik házastárs kérheti a közös vagyon megosztását tulajdoni igénye alapján, amely nem évül el.
A közös vagyon megosztása kétféle módon történhet:
1. Házassági vagyonközösséget megszüntető szerződéssel, a házastársak közös megegyezésével.
A szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Nem szükséges szerződést kötni az ingó dolgokra, ha azokat közös megegyezéssel ténylegesen megosztották.
2. Szerződés hiányában – vagy amennyiben az nem terjed ki az egész vagyonra – a bíróságtól bármelyik házastárs kérheti a vagyonmegosztást.
A polgári peres eljárás alapját képezi mindazoknak a pereknek, amelyek a felek személyi- és vagyoni jellegű igényeinek érvényesítését szolgálja a bíróság előtti eljárásokban.
A polgári peres eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szabályai szerint folyik. A peres eljárásban a bíróság a felek közötti személyi és vagyoni jellegű jogvitát dönti el, jogi konfliktusokat rendezi.
A peres eljárást a felperesnek kell az alperes ellen megindítania.
A polgári peres eljárásnak három fő része van:
A bíróság a benyújtott bizonyítékok mérlegelésével dönti el a felek közötti jogvitát, melynek során a felek kérelmeihez kötve van.
A házasság felbontására kétféle módon kerülhet sor a magyar bírósági gyakorlatnak megfelelően:
1. A házasság felbontása teljes körű bizonyítás alapján
2. A közös megegyezésen alapuló bontás
1. A házasság felbontása teljes körű bizonyítás alapján akkor történik, ha
A bíróságnak ebben az esetben teljes körű bizonyítást kell lefolytatnia, tanúkat kell meghallgatnia, iratokat, környezettanulmányt, iskolai véleményt, szakértői véleményeket kell beszereznie.
A házastársaknak részletesen fel kell tárniuk a házasságban történteket, azokat az okokat, amelyek a váláshoz vezettek. A bíróság azonban a per alatt azt vizsgálja, hogy az életközösség megszakadásáig milyen volt a felek kapcsolata, viselkedése, magatartása házastársával, illetve a gyermekekkel.
2. A közös megegyezésen alapuló bontás akkor történik, ha
A bíróságnak a felek egyezségét jóvá kell hagynia, e nélkül a megállapodás hatálytalan.
Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.
A házasság felbontásának ennél a módjánál a bíróság nem vizsgálja, nem kell bizonyítani azokat az okokat, amelyek a házasság megromlásához vezettek.
Melyik bíróság előtt kell eljárni, ha a házasság felbontását kezdeményezzük?
A válóper a járásbíróságok hatáskörébe tartozó peres eljárás.
A válóperre elsődlegesen az
A törvény a felperesnek választási lehetőséget is biztosít, így a válóperre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
Perindítás – keresetlevél
A válópert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania.
A keresetlevél alapvetően írásban nyújtható be, általában elektronikus úton az erre a célra szolgáló nyomtatványon. A keresetlevélnek három fő része van / bevezető rész, érdemi rész, záró rész/ melyben pontosan meg kell jelölni a törvény által részletekbe menően előírt kötelező alaki és tartalmi elemeket.
A keresetlevélnek a fentieken túl tartalmaznia kell:
A keresetlevélhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek az abban előadott adatokat igazolják.
A perfelvételi tárgyalás
A bontóperi eljárásban a perfelvételi tárgyalás megtartása kötelező, azon a felperesnek és az alperesnek személyesen meg kell jelennie, a jogi képviselettől függetlenül. Személyes meghallgatásukat csak objektív okok miatt mellőzheti a bíróság.
Kiemelt jelentőséggel bírnak a perfelvételi tárgyaláson megtett nyilatkozatok. A személyes meghallgatás során - szükség esetén - nyilatkoznak a felek a házasságuk megromlásának okairól, az állításaikat alátámasztó körülményekről, illetve mindazon történésekről, amelyek megítélésük szerint a jogvita elbírálását befolyásolják.
A bontóperi eljárás első tárgyalásán a korábbi szabályozásnak megfelelően, közös kiskorú gyermek esetén nem lehet a házasságot felbontani. Ennek a szabálynak korábban is az volt a célja, hogy időt és lehetőséget biztosítson a feleknek – különösen a kiskorú gyermekük érdekére figyelemmel – válási szándékuk átgondolására, házasságuk helyrehozására.
Különösen nagy jelentősége van a felek békítésének, mivel a házasság felbontására irányuló szándéknak véglegesnek és jól megfontoltnak kell lennie. A perfelvételi tárgyaláson ezért kiemelt fontosságú a békítés, hiszen a perbíróság személyesen tapasztalhatja a felek elhatározásának komolyságát. A perek nagy részében azonban a házastársak békítése formális.
A törvény a békítés megkísérlését kötelezően írja elő a bíróság számára, ezért annak megtörténtét jegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Szintén jegyzőkönyvben rögzíti a bíróság a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatását, azaz, hogy a felek a vitás kérdések rendezésére közvetítői eljárást is igénybe vehetnek.
Amennyiben a felek a perfelvételi tárgyaláson nem békülnek ki, és a békítés sem vezet eredményre, akkor a bíróság tisztázza a perfelvételi nyilatkozatokat azaz:
A nyilatkozatok megtételét és a felek személyes meghallgatását követően a perfelvételi tárgyalást a bíróság végzéssel lezárja, és azonnal kitűzi az érdemi tárgyalás időpontját. A perfelvétel lezárásának az eljárásban döntő jelentősége van, a bíróság a felek közötti jogvitát a perfelvétel során meghatározott keretek között folytatja le.
Az érdemi tárgyalás
A házassági bontóperben a perfelvétel lezárását követően az érdemi tárgyalás megkezdésének főszabály szerint nincs helye.
Viszont ha a házastársaknak nincs kiskorú gyermeke, vagy ha a fél személyes meghallgatása nem kötelező a bíróság a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően azonnal megkezdheti az érdemi tárgyalást, azaz a házasság felbontásáról akár azon a napon is dönthet. Ha a felek a házasságuk felbontását egyező akaratnyilatkozattal kérik, és a bíróság az egyezségüket jóváhagyta az érdemi tárgyalást berekeszti és ítéletet hoz.
Ha a felek között nincs konszenzus, akkor a bíróság bizonyítási eljárást folytat le, és amennyiben annak eredményeként a döntés meghozható, a tárgyalást berekeszti.
Gyermektartásdíj pereken értjük a kiskorú gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettség megállapítása iránt indított pert, a tartási kötelezettség megváltoztatása és megszüntetése iránt indított pereket.
A kiskorú gyermek esetén a tartásra való rászorultságot vélelmezni kell, a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles kiskorú gyermekét eltartani. A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.
A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt, melynek során figyelembe veszi:
A gyermekenként megállapítható tartásdíj mértéke általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a, melyet határozott összegben kell megállapítani. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét azonban nem haladhatja meg.
A tartásdíj megváltoztatását, annak felemelését vagy leszállítását akkor lehet kérni, ha a tartásdíj alapját meghatározó körülményekben olyan változás következett be, amely a tartás változatlan teljesítése mellett valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.
Az a személy akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják köteles a bíróságnak bejelenteni ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Ebben az esetben a bíróság peres eljárás lefolytatása nélkül a tartási kötelezettséget végzéssel szünteti meg.
A kötelezett is kérheti a tartási kötelezettsége megszüntetését, ha annak feltételei már nem állnak fenn vagy a jogosult elmulasztotta a bejelentési kötelezettségét. Ebben az esetben a kötelezettnek peres eljárást kell indítania.
A gyermektartásdíj megszüntetésének leggyakrabban előforduló esete, ha a gyermek – legkésőbb 20. életkorának betöltéséig – a középiskolai tanulmányait befejezi és nem tanul tovább, munkába áll vagy felsőfokú tanulmányait befejezi, illetve a tanulmányait még folytatja, azonban a 25. életévét betölti.
A tartásdíj speciális szabálya, hogy kiskorú gyermeken – legfeljebb a 20. életévének betöltéséig – azt a tartásra jogosult nagykorú gyermeket is érteni kell, aki középiskolai tanulmányokat folytat.
